2011. július 21., csütörtök

Fight and Desire:2.fejezet-Lépésről,lépésre

Újra elolvastam a cikket.Egy hirtelen ötlettől vezérelve megnéztem a bejegyzés idejét:13:02-tökéletes!-gondoltam és kikapcsoltam a laptopot.Otthagytam a kávézóasztalon,kirohantam a szobából.A hálóban felvettem egy fakózöld trikót,egy terepmintás halásznadrágot,ami a térd alá ér és egy fekete bakancsot.Tükörbe nézve megvizsgáltam öltözékem.Benyúltam az egyik fiókba és elővettem egy terepmintás baseballsapkát.Aranyszőke,göndör fürtjeimet kontyba kötve a sapka alá csúsztattam,a hátizsákomba beledobtam a mobilom,egy térképet,egy távcsövet,egy iránytűt és egy nagylátószögű fényképezőt.Eszembe jutott egy régi újságírós igazolvány,melyet nyakba akasztva hordanak-ezt is eltettem a biztonság kedvéért.Az órára pillantottam:13:15.Időben voltam,a testeket még nem vihették el a helyszínről.Leszaladtam a lépcsőn,bezártam az ajtót és elindultam a ház mellett levő erdőbe.Iránytűm segítségével-és a rendőrautók szirénájának köszönhetően- hamar megtaláltam a tisztást.Igazam lett,a holttesteket még nem vitték el.A helyszínelők még vizsgálták a testeket.Egy közelebbi bokorba leguggoltam és elővettem a távcsövem.Sok nem látszott a tetemekből a nyüzsgő helyszínelők és rendőrök miatt,így elővettem a nagylátószögű fényképezőm.Ekkor hirtelen egy hang megszólított a hátam mögül:
-Elnézést kisasszony.Maga meg mit keres itt?-egy fiatal,úgy 22-27 év közötti rendőr volt.Felpillantottam rá.
-Jó napot,biztos úr!A természetet fotózom-azzal a fényképezőt magasabbra emeltem.
-De ez itt jelenleg hatósági terület!Kérem távozzon!-mondta,s szemöldökét ráncolta.
-Kérem,had csináljak még egyetlen képet-azzal lehasaltam a bokor alá,a bakancsával szembe.Úgy tettem,mintha az előttem lévő virágot fotóztam volna.
-Rendben,megvagyok.-feltápászkodtam és a rám ragadt füvet lesöpörtem magamról.
-Kérem sürgősen távozzon-azzal megfogta felkarom és a bekötőút felé irányított.
*
Ez nem jött össze.Berohantam a hálószobába és majd' letépve a szekrényajtót kotorászni kezdtem benne.Most jöjjön a B, terv.Kiengedtem a sapka alól a hajamat,felvettem egy világoskék trikót.A terepmintás nadrágot lecseréltem egy farmer short-ra.Nyakamba akasztottam az újságírói igazolványt és feldobtam egy könnyű sminket.Bakancs helyett egy szandált vettem fel és újra elindultam a helyszínre.Most viszont a főút felől mentem de.
Mikor odaértem felmutattam a szalagnál álló rendőrnek az igazolványt.Alaposan megnézte,majd mutatta az utat a többi újságíró felé.Még mindig a szalag ezen az oldalán voltam,de hála nagylátószögű fényképezőmnek,tiszta és jó minőségű képeket tudtam készíteni a holttestekről.
*
hazaérve,egyenesen a laptophoz mentem.Feltöltöttem a képeket.Kinagyítottam,amelyiket alaposabban meg akartam nézni.Észrevettem,hogy mindhárom fiatal nyakán harapott seb tátong,bőrük pedig fehér.Fehér,de nem amiatt,hogy már halottak.Ereik sötétzölden rikítottak ki fehér bőrükből-nem volt bennük vér.
-Jó helyen járok!-gondoltam.Kikapcsoltam a laptopot és lementem a földszintre.A lépcső leérve balra fordultam és bementem a könyvtárba.Hatalmas volt,de nagyapámnak hála minden ABC-sorrendben volt.Kikerestem a létező összes könyvet a polcokról,amelyek Mystic Falls múltjáról szólnak
Az egyik könyv írt arról az időszakról,mikor a városban a vámpírokat űzték,a templom felégetéséről,halálos emberi áldozatokról.Ahogy a neveket olvastam megakadt a szemem két névnél.Stefan Salvatore és Damon Salvatore.Damon...Damon Salvatore!Te rohadt állat!Könnyekkel küszködve kimentem az ajtón,újra felmentem a laptopért,levittem a könyvtárba és rákerestem a neten is.Az egyik keresésnél tátva maradt a szám.Az egy héttel ezelőtti iskolai ünnepségen megtaláltam a fényképüket.Megnéztem a könyvben a halálozási dátumot.Bingó!
Az interneten sikerült megtalálnom a címüket.Elhatároztam,holnap felkeresem őket.Leültem a nappaliban egy tál maradék spagettivel és bekapcsoltam a TV-t.Nem is figyeltem rá,de kellett egy kis zaj ebbe az üres házba.A gondolataim más körül forogtak.
-Hogyan fogom megölni?Karót a szívébe?Az túl gyors...Meg kell fizetnie azért a sok évért!Talán egy kis vasfű jót tesz az egészségének!-közben egy gonosz vigyort eresztettem el-Mindegy is,majd holnap kitalálom-Azzal kikapcsoltam a TV-t,elmostam az edényeket.Fent-tusolás közben-még mindig azon járt az eszem,hogyan fogom megölni Damon Salvatore-t.De nem sokáig tudtam gondolkozni ezen,mert a meleg víz ellazított.Megnyugodtam és fáradtan másztam vissza a hálóba.
Álmomban újra átéltem az 5 évvel ezelőtt megtörtént eseményeket.Zihálva és izzadtan ébredtem,torkom kiszáradt és kapart.Kiültem az ágy szélére,pár perc múlva lementem egy pohár vízért.Mikor felértem,egyenesen a folyosó végi szobához mentem.Kinyitottam az "üvegfalakat"-mert ezeket el is lehetett húzni,mint egy üvegajtót.A nyári szellő beáramlott,arcomon a verejtékcseppeket megszárítva.Hajamat egy hajgumival kontyba kötve feltűztem és hagytam,hogy a nyakam is lehűljön.Megittam a vizet és a poharat az asztalra tettem.Hallgattam a tücsköket és lassan álomba merültem.
*
Másnap reggel ijedten ébredtem-hol vagyok?Mikor láttam,hogy a művész-szobában,megnyugodtam.Behúztam az üveglapokat és visszahúztam a selyemfüggönyöket.Kiléptem a szobából és elmentem lezuhanyozni.A fürdőben még feldobtam egy vadító sminket.
A ruhadarabom,amelyet a "nagy" pillanatra tartogattam egy sötétkék csőfarmerből állt,egy fekete,fenékig leérő ujjatlan póló volt,melyen fehérrel egy jaguár volt.Háta ki volt vágva a lapockától egészen a derékig.Egy magassarkút választottam a szetthez,melyet vasfűbe áztattam be tegnap éjjel óta.Egy bőrdzsekit vettem fel-alatta pedig elrejtettem a stukkerem,a fa karót és egy kis vasfüvet.Szőke,göndör hajamat kiengedve hagytam,napszemüveget vettem és a cetlin-amelyre a cím volt írva-kiléptem a házból.A kocsiban ülve,tovább fontolgattam a tervet,hogy öljem meg.Sikerült odatalálni a házhoz.Régi ,de ez mellékes is volt.Felhajtottam a kocsibeállóra,kiszálltam.A magassarkúm talpa alatt nyikorogtam a kavicsok-az ajtó elé álltam.Bekopogtam és türelmetlenül vártam,mikor nyitnak ajtót.Nyílt az ajtó...Damon állt velem szemben.Végigmért a cipőmtől fel,egészen a homlokomig.Elégedetten mosolygott egyet.
-Hello Damon,rég láttalak!-és egy gonosz vigyorral a szemébe néztem.Arcáról lefagyott a mosoly.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése